Leírás

A Sóvidék elnevezést először Orbán Balázs használja a Székelyföld leírásában: „Sóvidéknek nevezik, pedig a Korond vize és a Kis-Küküllő völgyét is le Szovátáig, azon több négyszög mérföldnyi sófekvetről, mely itt nemcsak a föld keblében rejtőzködik, hanem a föld felületére kitörve egész sóbérczeket alkot. Ily roppant tömegben a természetnek ezen nélkülözhetetlen adománya sehol se mutatkozik, annyi itt a használatlanul heverő kincs, hogy egész Európa szükségletét lehetne azzal fedezni, ha elzártságunk és olcsó közlekedésnek hiánya miatt azt használatlanul nem kellene hevertetni: mint annyi kincsét ezen Isten által dúsan megáldott hazának.”

A Sóvidéki-medence magába foglalja Szováta, Parajd és Korond településeket, a hozzájuk tartozó falvakkal, valamint Sóváradot, Siklódot és Szolokmát is, területe mintegy 450 négyzetkilométer.
A régió kiváló üdülési, gyógyulási lehetőségeket nyújt az oda látogatónak, hiszen számos természeti kincs (Sószoros, Csigadomb, Fenyőkúti-tőzegláp, szovátai tavak), strand, wellness centrum, parajdi sóbánya vonnzza a phenni vágyó turistát.

Földrajz: Az erdélyi só kb 20–22 millió éve keletkezett, mikor a sekély beltenger elzáródott a közép-európai Tethystől, és kiszáradt. A következő geológiai korok üledékei rárakódtak e kialakult rétegekre, és nyomásukra a só a medence szélei felé szorult ki. A sórétegek felfelé nyomultak, mindig a legkisebb ellenállás irányába, diapír redőket képezve, a felszínen sóhegyként megjelenve.

A lejátszódó oldódási folyamatok sókarszt-jelenségeket hoztak létre, a felszín alatti oldódási folyamatokat pedig felszíni bemélyedések, ún. oldási dolinák megjelenése követte. A sós víz és enyhén sós levegőjő mikroklíma mitt Sóvidék közkedvelt gyógyászati célponttá vállt.

A vulkáni utómőködés hatására Sóvidék területen gyógyító borvíz is található, lásd a korondi borvizeket.

Jelzett turistaösvények segítik a természetjárót, hogy felfedezze Sóvidék környékét. Érdemes a gyógyulást nyújtó ásvánnyal és vízzel megáldott településeket fölülről is szemlélni, ajánlott tehát időt, energiát szánni egy-egy túrára a Bekecs-tetőre (1080 m), a Siklód-kőre (1028 m), de akár felkapaszkodhatunk a Görgényi-havasok legmagasabb csúcsára, a Nagymező-havasra (1777 m) is.

A téli sportok kedvelői sem kell e környéken unatkozzanak, több sípálya is rendelkezésükre áll, s kinek a vadászat jelent szórakozást, gazdag vadvilág kínálatával találja szembe magát.

Forrás: http://www.sovidekhegyalja.ro/